A Topkapi palota
Hódító Mehmet számára épült 1468-ban és egészen 1855-ig a
szultánok rezidenciájaként szolgált. A Boszporusz szorosból fényképezve nem
tűnik olyan nagynak, de Isztambul hét dombja közül az egyiket teljesen
elfoglalják az épületei meg a parkjai. A Topkapi szeráj jelentése magyarul Ágyúkapu
palota.
Maga a palotaegyüttes érdekesen épült, miután bejutottál
az első udvarba még mindig következik egy nagy kapu, s aztán egy udvar, aztán
megint kapu, megint udvar – így rétegesen, mint a káposzta J. Az első nagy
kaput, az úgynevezett „Birodalmi kaput” fegyveres katonák őrizték – a szultánok
idejében az egyszerű emberek nem mehettek ezen a kapun túl.
Szép nagy parkon kell átsétálni a következő kapuig, ez a
Gülhane park, ápolt pázsittal és gyönyörű tavaszi virágokkal. A bejárattól balra
egy régi dzsámi áll, amelyben koncerteket szoktak tartani.
Kissé odébb jobbra vannak a jegypénztárak és az
elmaradhatatlan szuvenírboltok, majd egy kis forrás a várfal mellett, ahol sok
száz évvel ezelőtt a kivégzések után a hóhér megmosta a kezét és a kardját...
Következik a második kapu, az „Üdvözlés kapuja”, itt már mindenkinek
le kellett szállni a lóról, csak a szultán mehetett tovább lóháton.
Ezen a kapun jutunk a második udvarba, ahol jobbról
sorakoznak a palota konyhái – itt egykor ezernél is több szakács szorgoskodott.
A második udvar szépsége talán még az elsőn is túltesz,
csodaszáp tulipánerdőket ültettek az óriási platánok árnyékába
A baloldali sétányok mentén sorakoztak az istállók , majd
a a szultán tanácsosainak és janicsárjainak lakhelyei, végül, pedig a hárem
bejárata következett.
A harmadik kapun áthaladva megérkeztünk az igazi szerájhoz,
itt lakott a szultán meg a családja.
A harmadik udvar nem nagy, de annál több érdekes termet
kell itt megnézni. Sajnos ezekben nem szabad fényképezni, de legtöbb helyen az
ámulattól nem is tudtam volna... Mindjárt a kapu után ott van a trónterem, vagy
kérelmezések terme. A szultán itt fogadta a vezírjeit, tanácsadóit, s a
követeket.
Aztán egy hosszabbacska sort kell állni, mert jobbra jönnek
a kincstár termei, ahol a gyémántokat meg a tojásnyi smaragdokat vederszámra tárolják,
s ahol a drágaköves aranytrónok, tőrök , gyöngyök és koronaékszerek csillogása
mindekit elvakít. Le is oltották ezekben a termekben a
villanyokat, csak az üvegkalitkák vannak zöldes fénnyel megvilágítva. Itt
látható többek között egy 86 karátos gyémántból készült medál, amelyet még másik
49 egészen jó méretű briliánsocska keretez.
De itt láttuk a Topkapi tőrt is, amelyet a szultán
1747-ben készíttetett a perzsa sah számára, ám mielőtt átadhatták volna a sahot
meggyilkolták, ezért visszahozatta a szultán. A kis tőrt három óriási
smaragd és rengeteg gyémánt díszíti.
Az udvar baloldalán sorakoznak a szent ereklyék számára
fenntartott termek, Mohamed kardja, a próféta köpenye, foga, lábnyoma. Itt
láthatók a Mekkában őrzött szent ereklye, a Kába ősi kulcsai is.
Egy kevésbé feltűnő kapun jutottunk hátra a negyedik
udvarba, ahol szép nagy nyugis parkok között kisebb pavilonok vannak, nyilván
ide vonultak vissza a szultánok, ha zavartalanul pihenni akartak.
De itt található az a kék mozaikkal kirakott előtér is,
ahol a szultáni család ífjú legénykéit körülmetélték.
Aztán visszafelé haladva megnéztük a csodaszép órakiállítást,
ahol megint minden csupa arannyal és drágakővel van díszitve. Majd utána a fegyvergyűjteményt, ahol a
legnagyobb kard, az egy magyar kard, kb 2 méter hosszú és arasznyi széles! Nem
volt semmi név odaírva, de a méretei alapján legalábbis Kinizsi Pál kardja
lehetett J.
Sajnos túl későre érkeztünk vissza a háremhez, ezért oda
már nem engedtek be L. De nem
baj, legalább van amiért visszajönni Isztambulba!
Az Elsüllyedt Palota
– Bazilika Ciszterna
Talán a legérdekesebb látnivaló volt ... ehhez hasonlót
még soha nem láttam. A Bazilika
Ciszterna egy óriási föld alatti víztározó a Hagia Sophia templom alatt.
Szintén Justinianus császár építtette, akárcsak a Hagia
Sophia-t, az V.-VI. Században és az volt a rendeltetése, hogy a város
vízellátását biztosítsa. Egy 14o m hosszú és 70 m széles terem, amelyben 336
darab 8 méteres oszlop tarja a mennyezetet. Ezek közül a legszebb egy fekete, díszes
márványoszlop. Amúgy az oszlopok nagyon különbözőek, valószínű, hogy régebbi
épületek bontásából származtak.
A falak 4 méter vastagságúak és olyan különleges módon
vakolták be őket, hogy nem engedik át a vizet. A vízellátást 19 km hosszú viaduktok
segítségével biztosították a Belgrádi erdőből. A ciszterna eredetileg mintegy 1oo.ooo
tonna vizet volt képes befogadni.
Most elég kevés víz van benne, de azért annyi van, hogy
jól megéljenek benne a halak!
A terem leghátsó sarkában két nagyon érdekes oszlop áll,
az egyik egy oldalt fekvő, a másik egy fejjel lefelé álló Medúza-fejen nyugszik.
Hogy miért is állnak ezek a Medúza-fejek ilyen furcsán
arra egyelőre nincs hiteles magyarázat...
A Dolmabahce
palota
Ahhoz, hogy teljes legyen a legfontosabb paloták sora,
illik megemlítenem a Dolmabahce palotát - 1855 után ide költözött át a
szultánok főhadiszállása - viszont ezt
sajnos csak kívülről láttuk, nem jutott rá idő... de legközelebb biztosan
sikerülni fog J
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu